Anna-barlang (térképen)

A Palota Szálló függőkertjének aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett nyíló barlang

világviszonylatban is egyedülálló mésztufa-barlang, amihez hasonló csak néhány van a

világon.

A Szinva télen-nyáron azonos hőmérsékletű karsztforrásának vízéből 150-200 ezer éve kiváló

mész vékony kéreggel vonta be a környező növényzetet, majd teljesen befedte azokat,

mintegy 600 méter hosszú, 200 méter széles és a Hámori-tónál 40-45 méter vastag édesvízi

mészkőlerakódást (travertínót) kialakítva. A barlang üregei a kőzetképződéssel egy időben, a

vízeséseknél lehajló sűrű növényzet alatti fülkék beboltozódásával jöttek létre, melyeket aztán

a források utat kereső vize tovább alakított.

Különleges látványt nyújtanak a mészkéreggel bevont növényi részek, mohafonatok,

gyökerek, melyek korallokra, tengeri szivacsok szövetére, csipkére emlékeztetnek. Több

helyen láthatók mészkéreggel bevont növényi részek, például tölgymakkok, levéllenyomatok,

fenyőtűk, mohafonatok. Az édesvízi mészkő felszíne lyukacsos, világosbarna vagy bézs

színű. Ugyanezen a kőzeten zuhog le a barlang bejáratánál lévő Szinva-vízesés.

A barlang élővilágának legjelentősebb képviselői a denevérek, rajtuk kívül 24 állandóan, vagy

időlegesen a barlangban élő izeltlábú faj egyedeinek jelenlétét figyelték meg.

A barlangot a 19. század elején fedezték fel, első kiépítése már 1933-ban megtörtént, 1890-ig

gyertya- vagy fáklyavilágítás mellett mutatták be. 1847-ben egyébként Petőfi Sándor is járt

itt, ezért egy ideig az ő nevét viselte a barlang. A 19. század végére kezelés hiányában az

üregek megközelíthetetlenné váltak. Újabb üregek feltárására és a barlang megnyitására csak

1926-27-ben került sor. Ekkor alakították ki a ma is használt bejárati tárót. A II. világháború

után 1953-ban indult újra a látogatás. Az új elektromos világítási rendszer 1955-ben készült

el, többszöri felújítás után 2011-ben modern energiatakarékos LED-es fényforrások

beépítésére került sor. Az új, kevesebb hőt termelő fényforrások beépítésével csökken a

barlangi képződményeket károsító algák, mohák megtelepedésének veszélye is.