Debreceni hallgatók segítettek a kaptárkövek megtisztításában

1
Debreceni hallgatók segítettek a kaptárkövek megtisztításában

A Szomolyai-kaptárkövek természetvédelmi terület a Bükkalja egyik legrégebben, 1960-ban védetté nyilvánított területe. A közel 5 hektáros terület védelmét elsősorban az élettelen természeti értékek és kultúrtörténeti értékek indokolták.

Ezen a helyszínen a Bükkalján jellemző alapkőzetnek számító riolittufa a felszínből kúposan kiemelkedő csoportokban jelenik meg. Az önmagában is látványos megjelenésű sziklák általában mentesek a növényzettől, csendben rejtőznek az őket körülölelő tölgyesben. A fülkék oldalában szabályos, hosszúkás nyílású, sekély üregek figyelhető meg. Az üregek, amelyeket fülkéknek nevezünk, letűnt koroknak állítanak emléket. Egyesek szerint méhészek vájták egykor a szabályos fülkéket, kaptáraknak használva őket. Mások urnatemetkezési helyeknek vagy bálványimádati áldozóhelyeknek tartották őket. Sajnos – konkrét régészeti leletek hiányában – egyik hipotézist sem tudják a szakemberek alátámasztani.

A kopár sziklafelszíneken a növények nem képesek megtelepedni. A sziklák lábánál, a sziklákat behálózó kisebb-nagyobb repedésekben, hasadékokban azonban könnyen gyökeret eresztenek. A cserjék és fák gyökerei a résekben mélyre hatolnak. A fejlődő, vastagodó gyökér és törzs egyre jobban feszíti, tágítja a hasadékokat. Ez szélsőséges esetben nagyobb szikladarabok leszakadásához vezethet. Hosszú távon ezért a sziklaalakzatok és a fülkés sziklák is veszélybe kerülhetnek.

A kockázatok csökkentése érdekében Igazgatóságunk rendszeresen eltávolítja a sziklákon megtelepedő cserjéket és fákat. Az idei évben ehhez komoly segítséget kaptunk: a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszéke több napos terepgyakorlatot szervezett a Bükk-vidék Geopark földtudományi értékeinek megismerésére. November közepén négy földrész tizenkét hallgatója ragadott vasvillát vagy ollót, és a Nyugat-Bükki Tájegység munkatársainak irányítása mellett látványos változásokat okoztak a sziklák megjelenésében. Valamennyi sziklaformációt sikerült megszabadítani az őket benövő szedrektől, fás hajtásoktól. A sziklák mellett a látogatók által használt közlekedési folyosókat és pihenőhelyeket is megtisztítottuk. A hallgatók előadást hallhattak a terület földtani értékeiről is, itteni munkájuk befejezte után a térség további érdekes helyszíneivel ismerkedtek.

A növényzet eltávolítása után az alakzatok és fülkék látványosan megtisztultak. A kúpos sziklák és rejtélyes fülkéik a jövőben is várják az érdeklődőket.

Munkában az önkéntesek

Növényzettel benőtt szikla

Ugyanaz a szikla tisztítás után

Csoportképpel zárult a nap

Írta: Farkas Roland, Nyugat-Bükki Tájegység, tájegységvezető

Kapcsolódó cikk:

Szomolya - Kaptárkő tanösvény

Kapcsolódó

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27
Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot[21.03.2022-26.03.2022]Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen. Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft. Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.
Tovább olvasom