Először, de nem utoljára: tudományos előadóülésen találkoztak a Bükk-vidék Geopark kutatói

1
Először, de nem utoljára: tudományos előadóülésen találkoztak a Bükk-vidék Geopark kutatói

A Bükk-vidék Geopark az UNESCO Globális Geopark cím elnyerésével 2024. március 27-én hivatalosan is tagjává vált a geoparkok 213 tagot számláló, 48 országot érintő nemzetközi hálózatának, elismerve a Bükk-vidék páratlan geodiverzitását. Az UNESCO Végrehajtó Testületének a cím elnyerésére irányuló döntését Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság állandó szakbizottságaként működő Geopark Magyar Nemzeti Bizottság elnöke 2024. március 28-án, a budapesti Vajdahunyadvárban tartott sajtótájékoztatón jelentette be.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: BNPI) az UNESCO Globális Geoparkok Hálózatához való csatlakozás alkalmából 2024. május 6-án, első alkalommal rendezett tudományos előadóülést a Bükk-vidék Geopark geológiájáról, földtani értékeiről azon – az értékfeltárásban és elemzésben közreműködő – szakemberek közreműködésével, akik munkájukkal segítették a Bükk-vidék Geopark csatlakozási dokumentációjának elkészítését. A miskolci Szeleta Park Látogatóközpontban tartott tudományos ülésen rendkívül színvonalas és informatív szakmai előadások hangzottak el, melyek részletesen bemutatták és újból alátámasztották, milyen különleges geológiai értékekkel is bír a Bükk-vidék.

Fotó: Kozma Attila

Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója köszöntőjében emlékeztetett: a Bükk-vidék Geopark 2017-ben, négy bükk-vidéki település (Borsodnádasd, Felsőtárkány, Répáshuta és Szomolya) kezdeményezésére, az Igazgatóság koordinálásában jött létre, és 7 évig tartó komoly szakmai munka eredménye az UNESCO tagság idei elnyerése, amit ezúton is megköszönt minden érintettnek. – Az ország egyik legösszetettebb földtani kifejlődésű területeként ezen geopark legfőbb jellegzetessége a rendkívüli változatossága: a földtudományi értékek vonzerején túl ökológiai, régészeti, néprajzi, történelmi és kulturális értékekkel bír, melyek bemutatása, oktatása, ápolása és védelme – a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével – kiemelkedően fontos számunkra – emelte ki.

Fotó: Várhelyi-Szomszéd Eszter

Hangsúlyozta: az Igazgatóság alapvetése, hogy a térségben élők helyi identitását előtérbe helyezve, velük együttműködve és az egyéb helyi értékekkel közösen, mintegy holisztikus szemléletben szükséges ezen geológiai környezetet a térségfejlesztés során képviselni. E folyamat fontos eleme a helyi önkormányzatok, a nevelési-oktatási intézmények és civil szervezetek tevékenységének összehangolása a geológiai értékek közös ápolása, bemutatása, és fenntartható módon történő védelme, megőrzése érdekében. Elmondta, hogy az Igazgatóság Bükk-vidék Geopark csoportja a közeljövőben településcsoportonként keresi fel a geoparki értékeket (geosite-okat), hogy helyszíni programokon keresztül, a helyi önkormányzatokkal, intézményekkel, civil szervekkel, gazdálkodó szervezetekkel összefogva mutassa be a helyi közösségeknek az UNESCO címmel járó, a térség fejlődését szolgáló további lehetőségeket. Végül megtudhattuk, hogy ehhez az eseményhez hasonló, a legújabb kutatási eredményeket bemutató tudományos előadóüléseket rendszeresen tervez tartani az Igazgatóság.

A szakmai oldal képviseletében Dr. Hartai Éva, a Magyarhoni Földtani Társulat (a továbbiakban: MFT) elnöke köszöntötte a megjelenteket. Megtudhattuk, hogy Európa egyik legrégebbi földtani tudományos szervezeteként a hazai földtudományt és rokontudományait művelő szakembereket fogják össze, s alapvető feladataik közt szerepel a nevelés-oktatás, a tudományos ismeretterjesztés és a földtudományi – földtani, felszínalaktani, víztani, talajtani – természeti értékek megőrzése is. A társulat elnöke hangsúlyozta: a Bükk-hegység bővelkedik földtani értékekben és a földtani kutatásokra is jó lehetőséget biztosít annak geológiai diverzitása. Véleménye szerint fontos lenne, hogy a közoktatásban részletesebben ismertessék a különféle energia, a víz, az ásványi nyersanyagok és egyéb erőforrásaink jelentőségét, hogy a felnövekvő generáció már felelősségteljesebben tudjon gondolkodni ezek védelméről és fenntarthatóságáról. Kiemelte, ez az a pont, ahol az MFT és a BNPI törekvései találkozhatnak. Zárszóként az MFT nevében biztosította a nemzeti park igazgatóság szakembereit, hogy számíthatnak a társulat támogatására ebben a szakmai munkában.

Fotó: Kozma Attila

Igazgatóságunk ezúton is köszöni a Miskolci Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Magyar Kutatási Hálózat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Herman Ottó Múzeum és a Magyarhoni Földtani Társulat közreműködését.

Kiemelt köszönet jár előadóinknak: Dr. Hartai Éva (MFT); Dr. Németh Norbert (ME); Dr. Sütő László (EKKE); Holló Sándor (BNPI); Dr. Harangi Szabolcs (HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport, ELTE); Dr. Szolyák Péter (HOM); Dr. Lénárt László (ME); Dr. Hevesi Attila (ME); Dr. Kövér Szilvia (HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet); Dr. Hips Kinga (ELTE); Dr. Velledits Felicitász (ME)




Az ülésen elhangzott publikus előadások:

Dr. Hips Kinga (ELTE): A mikrobák változatos világa: szedimentológiai eredmények a bükki karbon, perm és triász mészkövekből

Holló Sándor (BNPI): Tömegmozgások az ordovíciumtól napjainkig a Bükk-vidék UNESCO Globális Geoparkban

Dr. Lénárt László (ME): A 33 éves Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer (BKÉR) mért adatai és kutatási eredményei a hideg karsztvízű Bükkben és Bükk-térségi termálkarszton

Dr. Sütő László (EKKE): Értékminősítés eredményei a Bükk-vidék Geoparkban

Dr. Németh Róbert (ME): A Bükk-vidék Geopark földtani térképe: történet a rajz mögött

Dr. Hevesi Attila (ME): A Bükk hegység legjellemzőbb és különleges karsztformái és a Bükkalja

Dr. Kövér Szilvia (HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet): A Nyugati-Bükk középső-jura képződményei és deformációja

Dr. Velledits Felicitász (ME): 240 millió éves zátonyok a Bükkben


Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom