Kaktuszok a Mátrában II. – A Cserteri vár ostroma

1
Kaktuszok a Mátrában II. – A Cserteri vár ostroma

A Cserteri vár az 1300-as évek elején épült középkori várunk, első írásos emléke 1329-ből származik. 1552-ben a törökök harc nélkül foglalták el és rombolták le, majd a törökök kiűzése után került ismét magyar kézre. Ekkor újjáépítették, de tulajdonosai a továbbiakban nem foglalkoztak az állapotával, így az omladozó falak köveit és gerendáit a közeli Hasznos település egykori lakói elhordták építőanyagnak. Ma egy erősen leromlott állapotú várrom áll már csak a Pásztó-Hasznos település határában fekvő Várhegyen.

A Cserteri vár egy még álló falrészlete (Fotó: Zsupos Vivien)

A vár déli letörésében egy nagy kiterjedésű sziklagyep található, mely otthont ad több védett fajunknak, mint pl. a sárga kövirózsának (Jovibarba globifera subsp. hirta), a hegyközi cickafarknak (Achillea crithmifolia) vagy a hosszúlevelű árvalányhajnak (Stipa tirsa).

Sárga kövirózsa (Jovibarba globifera subsp. hirta) (Fotó: Andreas Berger)

2024 őszén lakossági bejelentés útján jutott tudomásunkra, hogy feltételezhetően valaki a sziklagyepet saját "kaktusz-kertjének" tekintette, ennek megfelelően az egész sziklagyepet elszórtan teleültette kaktuszokkal.

Az első szemrevételezések során feltártuk, hogy igen nagy a baj: kb. 60 egymástól különálló telep található az oldalban!

Ismét a Szegedi Tudományegyetem kutatójához, Dr. Kelemen Andráshoz fordultunk segítségért, ahogy korábban a gyöngyöspatai kivadult kaktuszok esetében is.

Dr. Kelemen András az Opuntia fajok közötti különbséget mutatja be a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság dolgozói számára (Fotó: Zsupos Vivien)

András december közepén tudott eljönni hozzánk és tudásával segíteni a munkánkat. Négy különböző fajt azonosított be a területen:

- Cylindropuntia imbricata,

- Opuntia fragilis,

- Opuntia macrorhiza és

- Opuntia phaeacantha.

Opuntia fragilis telep (Fotó: Zsupos Vivien)

Megállapítottuk, hogy ilyen nagymértékű kaktusz-problémát már pusztán mechanikus irtással nem tudunk kezelni egy sziklakibúvásos területen, így kombinált kezelésre lesz szükség, mely a mechanikus- és a vegyszeres irtás együttesét jelenti.

Cylindropuntia imbricata hajtások (Fotó: Zsupos Vivien)

A szükséges engedélyek beszerzését követően a 2025-ös év elején mechanikai irtást fogunk alkalmazni, mely során igyekszünk minden telepet a lehető legnagyobb mértékben eltávolítani. Ezt követően tavasszal és nyár elején az újrasarjadt telepeket vegyszeres injektálással kezeljük majd, hogy minél pontszerűbben és hatékonyabban pusztuljanak ki a kaktuszok a sziklagyepből.

A Cserteri vár 1951 óta régészeti védelem, míg 1958 óta műemlékvédelem alatt áll.

Kapcsolódó