Globális Geopark Hálózat oklevél átadó Izlandon: A Bükk-vidék Geopark a 17. Európai Geoparkok Konferenciáján

1
Globális Geopark Hálózat oklevél átadó Izlandon: A Bükk-vidék Geopark a 17. Európai Geoparkok Konferenciáján

2024. október 2-3-án tartották Reykjanesbærban a 17. Európai Geoparkok Konferenciáját, a Rejkjanes UNESCO Globális Geopark szervezésében. A konferencia ünnepélyes záróünnepségén adták át az okleveleket az újonnan csatlakozott 18 európai geoparknak, közöttük a Bükk-vidék Geoparknak is.

1. kép: Balról jobbra: Megyeri Balázs geopark szakmenedzser, Hegyi Tünde BNPI gazdasági igazgatóhelyettes, Rónai Kálmánné BNPI igazgató, Prof. Nickolas Zouros a Globális Geopark Hálózat (GGN) elnöke, dr. Kereskényi Erika geopark szakmenedzser, Dudás György BNPI általános igazgatóhelyettes

Geoparkunkat Rónai Kálmánné igazgató, Dudás György általános igazgatóhelyettes, Hegyi Tünde gazdasági igazgatóhelyettes, Megyeri Balázs és dr. Kereskényi Erika geopark szakmenedzserek képviselték a geopark munkaszervezetéből (1. kép).

A konferencián a geopark két szakmenedzsere, Megyeri Balázs és dr. Kereskényi Erika is előadást tartott. Megyeri Balázs a geoparkunk rövid földtani bemutatását követően, eddigi főbb megvalósult eseményeinket, projektjeinket, majd a jövőre vonatkozó stratégiai irányelveket vázolta fel a hallgatóságnak (2. kép).

2. kép: Megyeri Balázs, geopark szakmenedzser előadása a geoparkunk terveiről

Dr. Kereskényi Erika a geopark területén található csiszolt kőeszközök archeometriai kutatásáról, annak szellemi, kulturális örökségéről, geodiverzitásáról, ősi kereskedelmi útvonalak feltárásáról, és azok geoparkokon átívelő régi és új időbeli kapcsolatairól mesélt (3. kép).

3. kép: dr. Kereskényi Erika, geopark szakmenedzser a geopark archeometriai eredményeiről számolt be

A konferencián egy workshopban is érdekelt volt a Bükk-vidék Geopark. Ugyanis az Interreg Geotour Danube pályázat, melyben mi is partnerek vagyunk, workshopot tartott "Geoparki lehetőségek növelése" témakörben a résztvevőknek.

A konferencia befejező napján a résztvevők számos terepi program közül választhattak. Két vulkáni túrára indultunk külön-külön, melyek útvonala eltért, de alapvetően a Rejkjanes-félszigeten haladt és egy-egy állomásponton össze is kapcsolódott.

A Fagradalsfjall-túra, a legfrissebb kitörést mutató Geldingadalur vulkánhoz vezetett és az idén februárban evakuált közel 3000 ezer fős Grindavik településen kezdődött, ahol saját szemünkkel láthattuk az idei heves vulkanikus tevékenység okozta károkat és meghallgattuk a helyiek beszámolóját is a történtekről. Túránkat megkezdve a Slaga hegy oldalában felszaladtunk a Langihryggur hegy gerincére. A gerincen végigsétálva tőlünk keletre testközelből figyelhettük meg a 2021-es kitörés 150 millió köbméternyi kihűlt lávamezejét. A kihűlt lávamezők mellett a túravezetőtől megtudhattuk, hogy ezek a vulkánok már nem törnek ki, ám még forrón izzó láva nélkül is nagyszerű élmény bolygónk „legújabb földdarabjának” megtekintése. Ezután elértünk a 2021 és a 2022-es kitörések lávamezeinek határához (2022-ben csak 12 millió köbméter láva került a felszínre) és a távolban láthattuk a tavalyi kitörések "termését" is. Ugyan jórészt kihűltek már ezek a lávamezők, azonban sétálni rajtuk még tilos és balesetveszélyes, itt-ott még gőzölögnek (9-11. kép).

A 100 kráter-túrát, dr. Ari Trausti Guđmundsson vezette, aki az 1200-as években kitört monogenetikus vulkáni képződményekre kalauzolta el a geoparkos kollégákat. A 100 kráter tanösvény részben a Stampar lávamezőn keresztül vezetett (4. kép), mely a reykjanesi Valahnúkurból indult. Az út a reykjanesi geotermikus zónán, salakkúpokon, a Sýrfell tufahegyen és a Stampar-krátereken át vezetett. Majd durva pahoehoe-láván keresztül érkeztünk el Brimketillbe, a reykjanesi erőmű óceán felöli oldaláig (5. kép). A túra során megnéztük az amerikai és eurázsiai lemezek közötti hidat, ahol a lemezhatár „belép” Izland szárazföldjére (6-7-8. képek).

4. kép: Monogenetikus vulkánok hagyatékán, háttérben a rejkjanesi világítótorony és az Atlanti-óceán

5. kép: Holdbéli táj, a savas gőzök hatására agyaggá mállott bazalt mező

Megálltunk a Gunnuhver geotermikus területen, ahol a repedések közül a forró gázok és gőzök nagynyomással és rendkívüli hanghatással a felszínre törnek (8. kép).

6. kép: Észak-Amerikai és Eurázsiai lemezhatár

7. kép: Észak-Amerikai és Eurázsiai lemezhatár

8. kép: Nagynyomással kiáramló forró gázok és gőzök

A legenda szerint Gunna szellemről kapta a terület a nevét, amely megkeserítette az itt élők életét, ám 400 évvel ezelőtt egy papnak sikerült őt csellel az egyik repedésbe zárni. Ezután a Grindavik település melletti fagradalsfjalli vulkáni mezőt is megtekintettük és gyűjtöttünk mintákat a geoparki gyakorlógyűjteménybe.

9. kép: Fagradalsfjalli vulkáni mező előtt figyelmeztető tábla

10. kép: Fagradalsfjalli vulkáni mező gázhólyag-barlangjai

11. kép: Fagradalsfjalli vulkáni mező kötélfonatos lávái

12-14. képek: Rejkjanesi-félszigeten, az Atlanti-óceán partján. Magányos sziklaalakzatok állnak az óceánban, az abráziós tevékenység hatására

13. kép

14. kép

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a konferencián elhangzott előadásoknak és közös workshopoknak köszönhetően számos izgalmas beszélgetésben lehetett részünk, amely következtében sok új geopark partnerrel ismerkedtünk meg. Reményeink szerint ezek hosszútávú, gyümölcsöző kapcsolatokat eredményeznek.

15. kép: A 2021-es kitörés lávamezeje Langihyggur hegy gerincéről

16. kép: A 2022-es kitörés lávamezeje

17. kép: A Fagradalsfjall túra 2021-es kitörés lávamezejánek nyugati oldalán (a barna színnel jelölt területektől balra) a hegygerincen haladt végig, egészen a 2021-22 határig

Kapcsolódó cikkünk

A Bükk-vidék Geopark az UNESCO Globális Geopark Hálózat tagja

Kereskényi Erika
Geopark szakmenedzser
Megyeri Balázs
Megyeri Balázs
Geopark szakmenedzser

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom