Globális Geopark Hálózat oklevél átadó Izlandon: A Bükk-vidék Geopark a 17. Európai Geoparkok Konferenciáján

1
Globális Geopark Hálózat oklevél átadó Izlandon: A Bükk-vidék Geopark a 17. Európai Geoparkok Konferenciáján

2024. október 2-3-án tartották Reykjanesbærban a 17. Európai Geoparkok Konferenciáját, a Rejkjanes UNESCO Globális Geopark szervezésében. A konferencia ünnepélyes záróünnepségén adták át az okleveleket az újonnan csatlakozott 18 európai geoparknak, közöttük a Bükk-vidék Geoparknak is.

1. kép: Balról jobbra: Megyeri Balázs geopark szakmenedzser, Hegyi Tünde BNPI gazdasági igazgatóhelyettes, Rónai Kálmánné BNPI igazgató, Prof. Nickolas Zouros a Globális Geopark Hálózat (GGN) elnöke, dr. Kereskényi Erika geopark szakmenedzser, Dudás György BNPI általános igazgatóhelyettes

Geoparkunkat Rónai Kálmánné igazgató, Dudás György általános igazgatóhelyettes, Hegyi Tünde gazdasági igazgatóhelyettes, Megyeri Balázs és dr. Kereskényi Erika geopark szakmenedzserek képviselték a geopark munkaszervezetéből (1. kép).

A konferencián a geopark két szakmenedzsere, Megyeri Balázs és dr. Kereskényi Erika is előadást tartott. Megyeri Balázs a geoparkunk rövid földtani bemutatását követően, eddigi főbb megvalósult eseményeinket, projektjeinket, majd a jövőre vonatkozó stratégiai irányelveket vázolta fel a hallgatóságnak (2. kép).

2. kép: Megyeri Balázs, geopark szakmenedzser előadása a geoparkunk terveiről

Dr. Kereskényi Erika a geopark területén található csiszolt kőeszközök archeometriai kutatásáról, annak szellemi, kulturális örökségéről, geodiverzitásáról, ősi kereskedelmi útvonalak feltárásáról, és azok geoparkokon átívelő régi és új időbeli kapcsolatairól mesélt (3. kép).

3. kép: dr. Kereskényi Erika, geopark szakmenedzser a geopark archeometriai eredményeiről számolt be

A konferencián egy workshopban is érdekelt volt a Bükk-vidék Geopark. Ugyanis az Interreg Geotour Danube pályázat, melyben mi is partnerek vagyunk, workshopot tartott "Geoparki lehetőségek növelése" témakörben a résztvevőknek.

A konferencia befejező napján a résztvevők számos terepi program közül választhattak. Két vulkáni túrára indultunk külön-külön, melyek útvonala eltért, de alapvetően a Rejkjanes-félszigeten haladt és egy-egy állomásponton össze is kapcsolódott.

A Fagradalsfjall-túra, a legfrissebb kitörést mutató Geldingadalur vulkánhoz vezetett és az idén februárban evakuált közel 3000 ezer fős Grindavik településen kezdődött, ahol saját szemünkkel láthattuk az idei heves vulkanikus tevékenység okozta károkat és meghallgattuk a helyiek beszámolóját is a történtekről. Túránkat megkezdve a Slaga hegy oldalában felszaladtunk a Langihryggur hegy gerincére. A gerincen végigsétálva tőlünk keletre testközelből figyelhettük meg a 2021-es kitörés 150 millió köbméternyi kihűlt lávamezejét. A kihűlt lávamezők mellett a túravezetőtől megtudhattuk, hogy ezek a vulkánok már nem törnek ki, ám még forrón izzó láva nélkül is nagyszerű élmény bolygónk „legújabb földdarabjának” megtekintése. Ezután elértünk a 2021 és a 2022-es kitörések lávamezeinek határához (2022-ben csak 12 millió köbméter láva került a felszínre) és a távolban láthattuk a tavalyi kitörések "termését" is. Ugyan jórészt kihűltek már ezek a lávamezők, azonban sétálni rajtuk még tilos és balesetveszélyes, itt-ott még gőzölögnek (9-11. kép).

A 100 kráter-túrát, dr. Ari Trausti Guđmundsson vezette, aki az 1200-as években kitört monogenetikus vulkáni képződményekre kalauzolta el a geoparkos kollégákat. A 100 kráter tanösvény részben a Stampar lávamezőn keresztül vezetett (4. kép), mely a reykjanesi Valahnúkurból indult. Az út a reykjanesi geotermikus zónán, salakkúpokon, a Sýrfell tufahegyen és a Stampar-krátereken át vezetett. Majd durva pahoehoe-láván keresztül érkeztünk el Brimketillbe, a reykjanesi erőmű óceán felöli oldaláig (5. kép). A túra során megnéztük az amerikai és eurázsiai lemezek közötti hidat, ahol a lemezhatár „belép” Izland szárazföldjére (6-7-8. képek).

4. kép: Monogenetikus vulkánok hagyatékán, háttérben a rejkjanesi világítótorony és az Atlanti-óceán

5. kép: Holdbéli táj, a savas gőzök hatására agyaggá mállott bazalt mező

Megálltunk a Gunnuhver geotermikus területen, ahol a repedések közül a forró gázok és gőzök nagynyomással és rendkívüli hanghatással a felszínre törnek (8. kép).

6. kép: Észak-Amerikai és Eurázsiai lemezhatár

7. kép: Észak-Amerikai és Eurázsiai lemezhatár

8. kép: Nagynyomással kiáramló forró gázok és gőzök

A legenda szerint Gunna szellemről kapta a terület a nevét, amely megkeserítette az itt élők életét, ám 400 évvel ezelőtt egy papnak sikerült őt csellel az egyik repedésbe zárni. Ezután a Grindavik település melletti fagradalsfjalli vulkáni mezőt is megtekintettük és gyűjtöttünk mintákat a geoparki gyakorlógyűjteménybe.

9. kép: Fagradalsfjalli vulkáni mező előtt figyelmeztető tábla

10. kép: Fagradalsfjalli vulkáni mező gázhólyag-barlangjai

11. kép: Fagradalsfjalli vulkáni mező kötélfonatos lávái

12-14. képek: Rejkjanesi-félszigeten, az Atlanti-óceán partján. Magányos sziklaalakzatok állnak az óceánban, az abráziós tevékenység hatására

13. kép

14. kép

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a konferencián elhangzott előadásoknak és közös workshopoknak köszönhetően számos izgalmas beszélgetésben lehetett részünk, amely következtében sok új geopark partnerrel ismerkedtünk meg. Reményeink szerint ezek hosszútávú, gyümölcsöző kapcsolatokat eredményeznek.

15. kép: A 2021-es kitörés lávamezeje Langihyggur hegy gerincéről

16. kép: A 2022-es kitörés lávamezeje

17. kép: A Fagradalsfjall túra 2021-es kitörés lávamezejánek nyugati oldalán (a barna színnel jelölt területektől balra) a hegygerincen haladt végig, egészen a 2021-22 határig

Kapcsolódó cikkünk

A Bükk-vidék Geopark az UNESCO Globális Geopark Hálózat tagja

Kereskényi Erika
Geopark szakmenedzser
Megyeri Balázs
Megyeri Balázs
Geopark szakmenedzser

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom
2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48
Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark [13.06.2022-19.06.2022]Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln. Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil. Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.
Tovább olvasom