Sámsonháza - Vár-hegyi és Csűd-hegyi Geológiai Tanösvény
2022.09.01. 14:37
Az 1989-ben alapított, jelenleg 7785,2 ha területű Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetben kialakított tanösvény a miocén középső szakaszának földtani formációit mutatja be. A kiindulópont Sámsonháza nyugati határában lévő felhagyott, rekultivált kőbánya udvarán van: itt tanulságosan tárul fel egy sztratovulkáni sorozat, mely andezitláva, tufa- és agglomerátum-rétegek váltakozásából áll (földtani alapszelvény). Innen a Vár-hegyet (tetején az Árpád-kori Fejérkő várának romjai láthatók) nyugat felől megkerülve, bő egy kilométeres séta után érkezünk meg a tulajdonképpeni tanösvény indítótáblájához. A Buda-hegy déli aljában kialakított (majd 2 km hosszú) ösvény 8 állomásából kettő a környék élővilágát mutatja be, a többi a középső-felső miocén földtani és őslénytani képződményeit: a Garábi Slírt, a Sámsonházai Formációt, a Rákosi Mészkőt, a Szilágyi Agyagmárgát és a Tinnyei Formációt.A Sámsonháza környéki 15 millió éves vulkanizmus lávakőzetét jó hasadása, nagy szilárdsága miatt már a középkorban is bányászták. Az andezitet a XIX. századtól útépítésre használták. Az ország első kőbányakatasztere alapján az 1900-as évek elején 200 m3/év andezitet termeltek ki a bányából, melynek mennyisége az 1970-es évek elején (a bánya bezárása előtti időszakban) 2 200-11 800 m3/év között ingadozott.A kőbánya híres geológiai bemutatóhellyé vált, a falában feltáruló, szórt vulkáni törmelékes és lávakőzetek, valamint a rájuk települő sekélytengeri mészkő rétegek látványos rétegződése miatt. A rétegek 20-25 o-os, DK-i irányú dőlésűek.
Az egykori környezet leginkább a jelenlegi is működő Stromboli vulkánéhoz hasonlítható.A bányán belül 6 ismertető tábla részletezi az ősi vulkáni tevékenységet.
Tovább olvasom
